Az új energiahordozók folyamatos fejlesztésével az akkumulátorok is egyre nagyobb figyelmet kapnak. Az akkumulátor, a motor és az elektromos vezérlőrendszer az új energiahordozók három kulcsfontosságú alkotóeleme, amelyek közül az akkumulátor a legfontosabb része, az új energiahordozók „szívének” mondható. Milyen kategóriákba sorolhatók az új energiahordozók akkumulátorai?
1, ólom-savas akkumulátor
Az ólomakkumulátor (VRLA) olyan akkumulátor, amelynek elektródái főként ólomból és oxidjaiból készülnek, elektrolitja pedig kénsavoldat. A pozitív elektróda fő összetevője az ólom-dioxid, a negatív elektróda fő összetevője pedig az ólom. Kisütési állapotban mind a pozitív, mind a negatív elektróda fő összetevője az ólom-szulfát. Az egycellás ólomakkumulátor névleges feszültsége 2,0 V, 1,5 V-ra kisülhet, 2,4 V-ra tölthető; Alkalmazásokban gyakran 6 egycellás ólomakkumulátort sorba kötnek, így 12 V-os, valamint 24 V-os, 36 V-os, 48 V-os stb. névleges ólomakkumulátort alkotnak.
A nikkel-kadmium akkumulátor (gyakran rövidítve NiCd, kiejtése „nye-cad”) egy népszerű akkumulátortípus. Az akkumulátor nikkel-hidroxidot (NiOH) és kadmiumfémet (Cd) használ vegyi anyagként az áram előállításához. Bár a teljesítményük jobb, mint az ólomakkumulátoroké, nehézfémeket tartalmaznak, és a leselejtezés után szennyezik a környezetet.
A nikkel-kadmium akkumulátor több mint 500-szor tölthető és kisüthető, gazdaságos és tartós. Belső ellenállása kicsi, nemcsak gyorsan tölthető, hanem nagy áramot is biztosít a terhelés számára, és a feszültségváltozás kisütéskor nagyon kicsi, így ideális egyenáramú tápegységként. Más típusú akkumulátorokhoz képest a nikkel-kadmium akkumulátorok ellenállnak a túltöltésnek és a túlkisütésnek.
A nikkel-metálhidrid akkumulátorok hidrogénionokból és fémnikkelből állnak, a járástartalékuk 30%-kal nagyobb, mint a nikkel-kadmium akkumulátoroké, könnyebbek, hosszabb élettartamúak és nem szennyezik a környezetet, de az áruk is sokkal magasabb, mint a nikkel-kadmium akkumulátoroké.
A lítium akkumulátor egy lítium-fém vagy lítiumötvözet osztály, amely negatív elektróda anyagként szolgál, és nem vizes elektrolit oldatot használ az akkumulátorban. A lítium akkumulátorok nagyjából két kategóriába sorolhatók: lítium-fém akkumulátorok és lítium-ion akkumulátorok. A lítium-ion akkumulátorok nem tartalmaznak lítiumot fémes állapotban, és újratölthetők.
A lítium-fém akkumulátorok általában olyan akkumulátorok, amelyek pozitív elektróda anyagként mangán-dioxidot, negatív elektróda anyagként lítiumot vagy ötvözetét használják, és nem vizes elektrolit oldatokat használnak. A lítium akkumulátor anyagösszetétele főként: pozitív elektróda anyaga, negatív elektróda anyaga, membrán, elektrolit.
A katódanyagok közül a leggyakrabban használt anyagok a lítium-kobaltát, lítium-manganát, lítium-vas-foszfát és a háromkomponensű anyagok (nikkel-kobalt-mangán polimerek). A pozitív elektróda anyaga nagy arányt foglal el (a pozitív és negatív elektróda anyagok tömegaránya 3:1 ~ 4:1), mivel a pozitív elektróda anyagának teljesítménye közvetlenül befolyásolja a lítium-ion akkumulátor teljesítményét, és költsége közvetlenül meghatározza az akkumulátor költségét.
A negatív elektróda anyagok közül a jelenlegi negatív elektróda anyagok főként természetes grafit és mesterséges grafit. A vizsgált anódanyagok a nitridek, PAS, ónalapú oxidok, ónötvözetek, nano-anód anyagok és néhány más intermetallikus vegyület. A lítium akkumulátorok négy fő alkotóelemének egyikeként a negatív elektróda anyagok fontos szerepet játszanak az akkumulátor kapacitásának és a ciklusteljesítmény javításában, és a lítium akkumulátoripar középső szegmensének középpontjában állnak.
Az üzemanyagcella egy nem égéses folyamaton alapuló elektrokémiai energiaátalakító eszköz. A hidrogén (egyéb üzemanyagok) és az oxigén kémiai energiáját folyamatosan elektromos árammá alakítja. A működési elv az, hogy a H2 az anódkatalizátor hatására H+ és e- ionokká oxidálódik, a H+ a protoncserélő membránon keresztül eléri a pozitív elektródát, reakcióba lép az O2-vel, vizet képezve a katódon, az e- pedig a külső áramkörön keresztül eléri a katódot, és a folyamatos reakció áramot generál. Bár az üzemanyagcella elnevezése „akkumulátor”, a hagyományos értelemben nem energiatároló eszköz, hanem áramtermelő eszköz, ami a legnagyobb különbség az üzemanyagcellák és a hagyományos akkumulátorok között.
Hősokk tesztkamra: Ez a kamra szimulálja az akkumulátorok működés közbeni gyors hőmérséklet-változásait. Azzal, hogy az akkumulátorokat szélsőséges hőmérséklet-ingadozásoknak tesszük ki, például magas és alacsony hőmérséklet közötti gyors átmenetnek, ki tudjuk értékelni teljesítményüket és megbízhatóságukat hőmérséklet-ingadozások esetén.
Xenon lámpák öregedési tesztkamrája: Ez a berendezés a napfény körülményeit úgy szimulálja, hogy az akkumulátorokat xenon lámpák intenzív fénysugárzásának teszi ki. Ez a szimuláció segít felmérni az akkumulátor teljesítményromlását és tartósságát hosszabb fényhatás esetén.
UV öregítési tesztkamra: Ez a kamra az ultraibolya sugárzás környezetét utánozza. Az akkumulátorok UV-fénynek való kitételével szimulálhatjuk teljesítményüket és tartósságukat hosszabb UV-besugárzási körülmények között.
Ezen vizsgálóberendezések kombinációjának használata lehetővé teszi az akkumulátorok átfogó fáradási és élettartam-tesztjét. Fontos megjegyezni, hogy a tesztek elvégzése előtt elengedhetetlen a vonatkozó biztonsági irányelvek betartása és a vizsgálóberendezés használati utasításának szigorú betartása a pontos és biztonságos vizsgálati eljárások biztosítása érdekében.
Közzététel ideje: 2023. szeptember 12.
